TISZAALPÁR BEMUTATÁSA

Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt. Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor 1. Géza király a váci püspöknek adományozta. A hely a honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett. A község a török hódoltság alatt többször is elpusztult.

                      

Tiszaalpár azon kevés faluk közé tartozik, akik oly nagyon őrzik kultúrájukat. Rengeteg oka lehetett Tiszaalpárnak arra, hogy híres legyen, de mégis a magyar tánc és a kosárfonás mellett, Bársony Mihály bácsi, aki a tekerő művésze volt, tette fel végleg Tiszaalpár nevét a térképre. Lenyűgöző tekerős tudását továbbadta tanítványainak, elsajátították mindazt, amit a tekerő virtuóza Mihály bácsi tudott, de nem csak a tekerős zenének művésze volt, hanem a hangszer egyik híres készítője is. De a tudását lánya Bársony Rózsa is elsajátította a citera művészeté 

(Bársony Mihály)

A kis falucska kultúrájába kosárfonás is jelen van. Fiatalok és idősek is egyaránt érdeklődnek a kosárfonás tudománya iránt. De igen színes kultúrájában a néptánc is szerepel. Tagjai a hagyományokat őrzik, és a legjobb hogy egyre növekszik a táncosok száma felnőttek és gyermekek körében egyaránt. Rengeteg nemzetközi sikert tudhatunk magunknak a néptánc gyanánt. Tiszaalpár történelme hosszú idő óta szorosan összefonódik a borászattal és a halászattal is egyaránt. 

Ha valaki meglátogatja a településünket, akkor feltétlenül meg kellene néznie, a Skanzent, és a Várdombot, melynek látványa különleges. A Várdomb alatt elterülő borospincék látványa is szintén megragadják az emberek figyelmét. 

(Skanzen)

1931-ben létesítettek egy iskolát ahova az okosodni vágyó gyerekek járnak. Az iskola még ma is áll Tiszaalpár szívében, mint az égkő úgy ragyog. Tanulói eléggé színes adottságúak, több kiemelkedő egyéniség bontogatta már szárnyait itt.

Tiszaalpár határán húzódik egy kolostor, ami eredetileg egy régi udvarház épületéből állt, majd 1941-re megépült hozzá a ma is látható templom. A szerzetesrendek újraindulása után 1995-ben épült fel a kolostor új szárnya, melyben jelenleg a Szent Benedek Leányai Társaságának nővérei laknak. A rendnek 17 tagja él szerzetesközösségben. A rendet Berecz Skolasztika celldömölki tanítónő alapította Kühár Flóris bencés szerzetes segítségével. Céljuk az volt, hogy áldozatos missziós munkával keresztény hitet teremtsenek az alföld eme elrejtett szegletében.

Tiszaalpáron, nem csak a régmúltat őrizgetik, hanem már a modern világnak egy-egy darabja is megjelenik kultúrájában. Ezt tanúsítja a motoros egyesület is egyre növekvő tagszáma és a rendezvényeiken megjelenő rengeteg ember is.
A lovas egyesület is igen színessé teszi Tiszaalpár életét. Fiatalok és idősek egyaránt találnak kedvükre való programot. Például ilyen program a hagyományőrzőnap, családi nap, gyereknap szüreti bál zenés mulatságok. 

Tiszaalpár legfiatalabb gyermeke a Kalandfarm. A hagyományok otthona régi idők mesterségei itt elevenednek meg újra. A régmúltba vezet, itt újra hírnévnek, örvendnek. A gyerekek és felnőttek a sok régi játéktól és annak vidám látványa miatt új erőre kapnak.

(Tiszaalpár)